2012. február 6.

Újrahasznosítani jó!

A hétvégén újraindult a Breki műhely, és így több ötlettel is elő tudok rukkolni a héten. A szuper nagy-pelyhes hóesést a meleg szobából csodáltam, mint egy ötéves gyerek, és közben körberaktam magam a gyöngyös, gyertyás, mindenes dobozaimmal a földön.
Háttér-információként csak annyit, hogy ha ajándék csomagolásról van szó szeretek maximalista lenni. Számomra az is nagyon fontos, hogy ne csak maga az ajándék legyen tökéletes, de a csomagolás is. Legyen stílusos és ízléses köntösbe bújtatva a meglepi - némi kreativitással megfűszerezve persze. Rengeteg csomagolópapír van a lakásban - és még több a szüleimnél. Nagy rajongója vagyok az egyszínű daraboknak, így egy viszonylag nagyobb összeget a tavalyi (igen, mostmár tavalyi) Karácsony előtt is elköltöttem különböző merített papírokra. Nagyon sajnáltam volna kidobni a már használt csomagolópapírokat, úgyhogy összehajtogattam őket (hozzáteszem, azért annyira nem vagyok őrült, mint Monica a Jóbarátokban - nem vasaltam ki egy csomagolópapírt sem). 
Végül a csomagolópapírok sorsa az lett, hogy képtartók készültek belőlük. Szeretem, ha a lakásban itt-ott vannak fényképek a családról és a barátokról. Egyébként tegnap annyira lelkes lettem, hogy holnap készítek még 2-3 újabb képtartót is. Az elkészítés nagyon egyszerű, és alig kell hozzá valami. A csomagolópapír ugye már adott - emellé még szükségünk lesz vastag kartonra, ollóra, ragasztóra, és szalagokra a díszítéshez. Itt is szeretném megjegyezni, hogy ez csak kettő ötlet a millió variáció közül. Igazából, tényleg bármivel lehet díszíteni. (Édesanyám a napokban horgolt egy nagyon szép mustársárga virágot, amit a következő alkotáshoz fel szeretnék használni).
Szóval az elkészítés menete a következő: a kartont egyszerűen becsomagolom, mint egy ajándékot - én mindkét oldalát befedtem, ha esetleg valaki a színfalak mögé is benézne ne legyen csupasz. A kartonok egyébként maradékok. A csináld-magad, összeragasztható képkeret csomagból maradtak meg. Igyekezzünk minél szorosabbra húzni a papírt a csomagolásnál. Itt megjegyezném, hogy kaptam ajándékba egy nagyon helyes zöld(!) ragasztópisztolyt és nagyon hasznos kis jószág. Sokkal egyszerübb ragasztani vele, és tartósabb is az eredmény. Persze a hagyományos stift ragasztó vagy bármilyen más ragasztó is megfelel. Miután befedtem a kartont, kimértem a szalagokat, és azokat is felragasztottam tetszés szerint. 
A kettő kép, amit beletettem a tartókba - vagyis inkább rájuk - a nővérem esküvőjén készültek. Ezeket a fotókat a saját mezei fényképezőmmel készítettem, de azért igyekeztem. 
Legközelebb egy finomsággal rukkolok elő . . . nyami!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése